HVG Állásbörze ’17 tavasz

Március 9-én, megtisztelő felkérésre, ismét karrier tanácsadóként vettem részt a HVG Állásbörzén. Az általam tartott karrier tanácsadással több éve a munkaerőpiacon lévő, ám munkájukba belefásult embereket céloztunk meg. A munkahelyváltásban gondolkodás elhúzódó folyamat lehet, akár eredmény nélkül, mivel a döntéshez sokszor a “biztos, de nem elég jót” kell feladni, garancia nélkül, belevágva a kockázatos ismeretlenbe. Ezt a lépést nagyon nehéz meglépni, főleg, ha “csak” annyi indok áll a továbblépés mellett, hogy a jelenlegi munkánk már nem jelent kihívást. Luxusnak tűnhet pusztán az unalom miatt feladni egy biztos munkahelyet. Ez a megbélyegzés visszatart a váltástól olyan embereket is, akiknek lételeme a növekedés, és akik ennek hiányában a krónikus stressz, a tehetetlenség és a depresszív állapot fogságába kerülnek. Az önismeret a kulcs ebben a helyzetben annak eldöntéséhez, milyen irányba érdemes továbbhaladnia az illetőnek.

Az Állásbörzén nagyon izgalmas beszélgetések alakultak ki a hozott élethelyzetek mentén. Már néhány kérdés elég lehet ahhoz, hogy új perspektívában kezdjen el gondolkodni az ember saját helyzetéről.

cof

HVG Állásbörze ’17 tavasz

Úgy dicsérjünk, hogy ne ártsunk vele!

Carol Dweck, amerikai szociálpszichológus, a Stanford Egyetem professzora erősen hisz a gondolatok teremtő-alakító erejében. Gondolataink képesek nem létező akadályokat felépíteni bennünk, másfelől akár elénk tornyosuló hegyeket is le tudnak bontani. Mindez azon múlik, hogy adottságokban vagy lehetőségekben ragadjuk meg a világot, s benne önmagunkat. Gondolkodásmódunknak jól megágyaz szüleink, és a hozzánk közelálló személyek gondolkodásmódja önmagukról és rólunk. Már egy olyan észrevétlenül és napi rendszerességgel osztogatott, jó szándékú dicséretnek is ártó hatása lehet, mint az “Okos vagy, Pisti!”.

Dweck és csapata egyik kutatásában 400 általános iskolás gyereket kért egy nagyon egyszerű IQ teszt kitöltésére. A 10 kérdés végén valamennyi gyereket megdicsérték, ám nem ugyanúgy. Egyes gyerekeknek a képességeit dicsérték (pl. Milyen okos vagy!), míg másoknak az erőfeszítéseit (pl. Milyen keményen dolgoztál a megoldáson!). Kis különbségnek tűnik, ugye? A kiváltott hatás viszont megdöbbentő.

Az első teszt után döntési lehetőséget kínáltak fel minden gyereknek. Választhattak, hogy egy nehezebb tesztet kérnek, amelyből tanulni és fejlődni tudnak, vagy egy könnyebbet, amit biztosan meg tudnak csinálni. 67%-a választotta a könnyebb tesztet azoknak a gyerekeknek, akiknek a képességét dicsérték meg, míg az erőfeszítésükért dicséretet kapó gyerekek 92%-a kért nehezebb feladványt. Azok a gyerekek, akik a dicséret miatt úgy érezhették, okosnak tartják őket a felnőttek, s emiatt elismerően tekintenek rájuk, a “megszerzett okos gyerek státuszukat” érezték fenyegetve a nehezebb feladat által: mi van, ha nem tudom megcsinálni, és kiderül, hogy mégsem vagyok okos? Így ők inkább biztonsági játékot játszottak a könnyebb feladat választásával, remélve, hogy sikerül megőrizniük a szellemi képességeikről felépített pozitív képet. Velük szemben a többi gyerek a dicséret által arról kapott megerősítést, hogy amit csinált, jól csinálta, és ez meghozta a kellő eredményt. Számukra nem a megszerzett státusz nyert hangsúlyt, hanem az erőfeszítéseikbe vetett bizalmuk erősödött. Így joggal remélhették, hogy többet is kihozhatnak magukból. Ezért ők hajlamosabbak voltak a nehezebb, de fejlődéssel kecsegtető feladatot választani.

Mindezek után újabb feladványt kaptak a gyerekek, ezúttal szándékosan olyan nehezet, amelyet nem tudtak megoldani. Dweck és munkatársai arra voltak kíváncsiak, mit kezdenek a gyerekek a lehetetlen küldetéssel. Az erőfeszítésükért díjazott csoport tagjai sokkal kitartóbban és erősebben dolgoztak a megoldáson, ráadásul jobban is élvezték a feladatot, mint a másik csoport, akik inkább feszültek lettek a kudarctól.

A kutatók még egy utolsó teszttel készültek, mely nehézségi fokában a legelső teszttel volt azonos szinten. Érdekes módon az eredmények mégis eltérőek lettek. A képességükért megdicsért gyerekek átlagosan 20%-kal rosszabb, míg az erőfeszítésükért díjazottak 30%-kal jobb tesztet írtak, mint a kezdet kezdetén, az elhangzott dicséretek előtt.

A dicséret tehát éppúgy lehet romboló mint építő hatású, jó szándékunk ellenére. Törekedjünk rá, hogy ne képességeket és intelligenciát dicsérjünk a gyerekekben, mert ezzel kategóriákat erősítünk bennük, hanem a folyamatot, a befektetett időt és energiát emeljük ki. Így tudjuk erősíteni az erőfeszítéseikbe vetett bizalmukat, s kezükbe adni a felelősséget életük aktív alakításához.

5 lelki haszon, amit csak a hobbiállatok adhatnak meg a gyereknek (Részlet)

Ezért jó, ha a gyerek állatot kapott karácsonyra: speciális érzelmi kötelék fűz hozzájuk, melyért hosszú és rövid távon is megéri a velük való bajlódás, főleg, ha gyermekeink fejlődése és érzelmi biztonsága a tét. Panyi Anna pszichológus írása. (A teljes cikk a hvg.hu oldalon érhető el.)

Előbb vagy utóbb majdnem minden gyerek előhozakodik dédelgetett álmával a szüleinek: szeretne egy kiskutyát. Vagy kiscicát, kis gyíkot, kismadarat, esetleg egy nagy lovat. És hiába az idei A kis kedvencek titkos élete című film sikere, a szülők arcán rendszerint megfeszül minden izomszál a hír hallatán. Lelki szemeik előtt megjelennek a hajnali kutyasétáltatások, az akváriumpucolás, a foltos kanapék, az állateledelboltban otthagyott tetemes összegek. És mondanak egy hangos nemet a kérésre. Pedig, ha tudnák, mennyi haszna van egy állatnak a háznál – őrző-védő funkcióján túl –, pusztán pszichológiai szempontból, nem hezitálnának rábólintani a dologra.

1. Érzelmi bázis

Az egyik, ha nem a legfontosabb hozadéka a gyermekkori állattartásnak az érzelmi stabilitáshoz kötődik. Az állat a gyermek számára társsá, családtaggá válik, akinek beszélhet a problémáiról, elmesélheti, mi történt vele aznap, mik a félelmei, vagy éppen milyen örömök érték. Különösen sokat jelenthet az állat olyan gyermek számára, akinek nincs testvére, vagy aki az átlagnál zárkózottabb. Egy kutya vagy teknősbéka tökéletes hallgatóság, bármilyen témáról legyen szó: nem szól vissza, nem türelmetlenkedik, nem helyteleníti az elhangzottakat.

© Shutterstock

A gyermek szellemi és érzelmi fejlődését pedig jól szolgálják ezek az önmonológok, hiszen általuk gyakorolja az önmagáról gondolkodást, megtanulja felismerni és elemezni érzelmeit (mit érzek, és mi váltotta ki belőlem?), gyakorolja az érzelmek szavakba öntését, és nem utolsó sorban epizodikus emlékezete is fejlődik a történések felidézésével. Kevés ember tud olyan empátiával, elfogadással, türelemmel fordulni egy gyerek felé, mint szeretett kisállata. Ebben a biztonságos, elfogadó légkörben könnyebb átvészelni még a lelkileg megterhelő eseményeket is kicsinek és nagynak egyaránt. Az állat közelsége nyugtatóan hat ránk: feszültségünk csökken, és javul a kedvünk. Nem véletlen, hogy a zárkózott, nehezen kommunikáló gyermekek lényegesen könnyebben nyitnak állatok irányába, s e teremtményeken keresztül könnyebbé válik a kapcsolatteremtés az emberekkel is.

2. Önbizalomkoktél

A kisgyerek számára hatalmas megtiszteltetés, hogy nála akár testileg nagyobb állata odafigyel a szavára, a gazdájának tekinti. Ha elmegy, hiányolja és várja vissza. Ha megsimogatja vagy játszik vele, kis kedvence az öröm jeleit mutatja. Nagyot lendít az önbizalmán mindez, hiszen ő ezáltal „valakivé” válik. Például a kortársaival szemben visszahúzódó kisfiú egyik pillanatról a másikra új szerepben találhatja magát kutyája révén: az állat iránta mutatott tisztelete könnyen átragad a többi gyerekre is. Innentől kezdve már ő is érdekessé válik társai számára, elfogadóbbá válnak vele, bátorítják a közösségbe való beilleszkedésre, egyúttal kitűnő beszédtémát is szolgáltat számukra a négylábú.

3. Kommunikációs tréning

Mivel az állatok a szavakból kevésbé, míg a mögöttes tartalomból annál inkább értenek, a nyelv használata a velük való kapcsolatteremtés során másodrendűvé válik. A kézmozdulatok, a hanglejtés, a testtartás viszont annál nagyobb jelentőséghez jut. Megtanulja a gyerek, hogy beszédhibája a kutyát cseppet sem izgatja, ám nem mindegy, hogyan viselkedik vele: milyen hangosan beszél vagy mennyire megy közel hozzá, rákoppint-e az orrára vagy finoman simogatja a bundáját, mert erre más-más reakciót fog kapni az állattól.

© Shutterstock

Türelemmel kell fordulnia felé, és figyelemmel kell lennie arra, hogy az állat éppen mire vágyik: egyedüllétre, társaságra, simogatásra, játékra, esetleg vacsorára? Megtanul olvasni a jelekből és hallgatni az intuíciójára, ezáltal árnyaltabb lesz a nemverbális kommunikációja, fejlődik érzelmi intelligenciája, ami sok szempontból hozza majd versenyelőnybe a felnőtt életben. Hiszen később hasonló érzékenységgel kell ráéreznie emberi kapcsolatainkban a másik szükségleteire, vágyaira ahhoz, hogy megfelelően tudjon reagálni rájuk….

A teljes cikk a hvg.hu oldalon olvasható el:

5 lelki haszon, amit csak a hobbiállatok adhatnak meg a gyereknek

Karácsonyi ajándékozás, avagy mi a boldog pillanatok titka?

Közeleg a szeretet ünnepe, karácsony, amikor szeretnénk boldog pillanatokat okozni egymásnak. Az ajándéklehetőségek kínálata végtelen, ami egyszerre könnyebbség és teher. Vajon ki, minek örülne? A rokonok, barátok nem könnyítik meg az ember dolgát, a “mit szeretnél karácsonyra?” kérdésre legtöbbször a “semmit, mindenem megvan” válasz érkezik. És valóban megvan mindenünk. Ami hiányzik, azt pedig rövid időn belül úgyis beszerezzük. Be kell látnunk, hogy a tárgyi ajándékok ideje leáldozóban van.

908607449633-gift-christmas-merry-christmas

Annál is inkább, hiszen a tárgyak csak ideig-óráig képesek örömöt okozni nekünk. Illúzió csupán, mikor boldogságunk feltételeként egy jobb, szebb, újabb tárgy megszerzését tűzzük ki. Pedig ha belegondolunk, milyen sokszor teszünk így! Ha lenne egy új telefonom, ha megvenném végre azt a házimozi rendszert, ha jobb kocsim lehetne, stb. sokkal jobban érezném magam. De az agyunk átver minket, amit hatástorzításnak hívunk. Túlbecsüljük a tárgyak megszerzésének örömteli hatását. Úgy gondoljuk, tartósan nagyon jó kedvünk lenne, ha megszereznénk ezeket az eszközöket. A valóság viszont az, hogy rohamos gyorsasággal visszaáll a boldogságszintünk egy-egy ilyen “kilengés” után, amit például egy telefon vagy egy csinos ruha megvásárlása okoz. Egy-két nap múlva már új dolgok kötik le a figyelmünket: késik a busz, sok a túlóra, kiabálnak a szomszédban. Az örömhatás sajnos már nem tart.

Ezeket a boldogságmítoszokat el kell engedni, helyettük koncentráljunk valós, tartós boldogságot okozó dolgokra. Minden idők leghosszabb (még ma is tartó) boldogságkutatását a Harvard Egyetemen folytatják, immár több mint 75 éve (!). A kutatók arra a kérdésre próbálnak választ találni, vajon mi alapján lehet megjósolni, hogy ki fog boldog, kiteljesedett életet élni. Találtak is egy markánsan kikristályosodott választ a kérdésükre. Nem, nem a koleszterinszintünk vagy a lakásunk mérete jósolja be, milyen boldogan éljük le életünket. Sokkal inkább a minőségi emberi kapcsolataink őrzik meg boldogságunkat és egészségünket. A közeli, szoros kapcsolataink családtagjainkkal, barátainkkal olyan védőhálót fonnak körénk, amely minden más tényezőt felülírva támogatja életünkkel kapcsolatos elégedettségünket.

Karácsonykor ezeket a boldogságot nyújtó, szoros kapcsolatainkat szeretnénk tovább mélyíteni, amikor ajándékkal kedveskedünk egymásnak. Azonban a tárgyi ajándékok kérész életű örömhatása nemhogy elröppen, de idővel épp az ellenkezőjébe fordul. Ugyanis annyi tárgy vesz körül minket, hogy már nem is tudjuk hova rakni őket (aki nem hiszi, vágjon bele egy költözésbe!). Rengeteg pénzt költünk tároló eszközök vásárlására, hogy elpakoljuk a rengeteg cuccot otthonunkban, de így is tetemes mennyiséget kell nap mint nap kerülgetnünk, hol a lábunkkal, hol a portörlő ronggyal. A dekorációs váza, aminek kicsomagolásakor nagyon megörülünk karácsonykor, két hét múlva csupán egyel több kacat lesz a polcon.

777170178532-shopping-gifts

Szerencsére egyre nagyobb kínálatban állnak rendelkezésünkre élményajándékok. A klasszikus utazás, éttermi látogatás típusú ajándékokon túl megjelentek olyan lehetőségek is, amelyek a szórakozásnál tartósabb értéket kínálnak: fejlődést, növekedést, tudást. Ilyen ajándék lehet például megváltani egyetemista gyermekünk helyét egy vizsgaidőszak felkészítő tréningre, ahol megtanulja okosan szervezni az idejét és az energiáját, így sokkal gyorsabban, jobb eredményekkel jut túl vizsgáin. A jegyáron túl plusz időt is ajándékozunk neki, melyet számára fontos dolgokra és emberekre szánhat, illetve több sikerélményt is, amely növelik önbizalmát, motivációját jövőjével kapcsolatban. Párunknak ajándékozhatunk évindító tréninget, hogy összeszedetten, tudatos felkészüléssel vágjon bele az új évbe, rendszerezve magában az elmúlt év tapasztalatait, terveit, melyeket továbbvihet és újragondolhat az új év kezdetén. A színházjegyek mellett sokat adó élményt jelent az is, ha nem szórakoztató eseményre, hanem pszichológiai témájú előadásra, workshopra váltjuk meg kiszemeltünk részvételi jegyét. Ez egyúttal nagyon különleges ajándék is, hiszen a pszichológia jóformán mindenkit érdekel, viszont nem mindenkihez jutnak el ezek a programlehetőségek.

72883914707-1716-wallpaper-motivational

Az élményajándék egyik nagy előnye az, hogy többször örülhetünk neki. Boldogan csomagoljuk ki, akár egy tárgyi ajándékot; majd a várakozás örömével számoljuk vissza a napokat, hogy átélhessük; élvezzük magát az eseményt; ráadásul maradandó emlékké szilárdul, ami később is visszaidézhető. Mindeközben az ajándékozó végig ott motoszkál a fejünkben, hálát érzünk irányába, meg akarjuk osztani vele élményeinket – ezzel szorosabbá fűzzük kapcsolatunkat. Egyúttal vissza is kanyarodtunk a Harvard Egyetem boldogságkutatásához: hiszen a boldog élet jó kapcsolatokkal van kikövezve. Tegyünk értük karácsonykor éppúgy mint egész évben!

WMN.hu interjú

A digitális forradalom technikai vívmányainak, a fejlődés gyorsuló ütemének pszichológiai oldaláról beszélgettem Kárpáti Judittal, a WMN.hu újságírójával. Hogyan tudunk alkalmazkodni szülőként a digitális forradalomhoz? Mennyire érdemes kontrollálni a gyerekek kütyüzési szokásait? Mi lesz velünk a jövőben, ha jóval kevesebbet kell dolgoznunk? Hogyan találhatjuk meg az igazi értékeinket, a lassítás vagy a megállás lehetőségét pörgős hétköznapjainkban? Judit kérdései egészen messzire vezettek, akit érdekel a teljes interjú, ide kattintva érheti el.

Munkahelyi stressz workshop – 1,5 órás

Túl sok feladat, túl kevés idő alatt, megfizethetetlen áron, lehetetlen emberekkel. A stressz görbéje sokaknak magasra kúszik, ha a munkájukra vagy a munkahelyükre gondolnak. A válogatott indokok listáját napestig lehetne sorolni, mi minden teszi stresszessé munkával töltött óráinkat. Mit tehetünk ezzel a meglőtt, tehetetlen, gúzsba kötő érzéssel? Mihez kezdhetünk a munkahelyi stresszünkkel?

Munkahelyi stressz workshopunkon ezt a sokakat érintő problémakört járjuk körül, jó értelemben földhöz ragadt attitűddel.

Tud másfél órát szentelni arra, hogy közösen eloszlassuk a ködöt a mindennapi munkahelyi feszültségei körül? Hogy jobban átlássa a miérteket és hogyanokat? A befektetése megtérül, hiszen feltárul Ön előtt:

  • mik a vezető munkahelyi stresszt kiváltó okok
  • mi a legnagyobb veszélye a munkahelyi stressznek
  • mik lehetnek a figyelmeztető jelek, hogy baj van, és hol a határ
  • milyen lehetőségei vannak a helyzet kezelésére
  • milyen konkrét módszerekkel tudja enyhíteni a feszültségét
  • hogyan tudja akár még előnyére is fordítani a stresszreakcióját

Másfél óra az életéből, tartós hatás a mindennapjaira. Jöjjön el interaktív workshopunkra, ahol gyakorlatias tudást kap elméleti köntösbe burkolva a munkahelyi stresszről és megoldási lehetőségeiről.


WORKSHOP VEZETŐK: Panyi Anna és Perényi Andrea, pszichológusok (ÉnKözPont)

IDŐPONT: 2016.11.15 kedd 18:00-19:30

HELYSZÍN: Művelődési Szint (Müszi) előadó terem – Budapest, Blaha Lujza tér 1.

JELENTKEZÉS: az alábbi űrlap kitöltésével.

A férőhelyek korlátozottak, maximum 25 főt tudunk fogadni a workshopon.

Stressz alatt csábítóbbá válik minden, ami vonzó

A múlt héten volt néhány nagyon embert próbáló napom, a stressz majdnem legyűrt a lábamról. Ha mindez nem lett volna elég, esténként további kísértéseknek kellett ellenállnom: hirtelen nagyon vonzó lehetőségnek tűnt egy dupla csokiöntetes vanília fagylalt a sarki cukrászdában, esetleg egy pohár bor és egy nagy zacskó sajtos kréker a tv előtt, mindezek előtt pedig szívesen vettem volna 1-2 teljesen felesleges ruhadarabot a közeli bevásárlóközpontban. Én végül mégis a csendes pihenés mellett döntöttem, és elűztem a megkönnyebbülés ígéretével kecsegtető esőfelhőket a fejem fölül. A jelenség azonban általános érvényű: amikor rosszul érezzük magunkat, kárpótolásképpen a jutalom ígéretéhez fordulunk segítségért. Ebben az üzemmódban az agyunk kimondottan fogékony a csábításra.

A megkönnyebbülés és jutalom ígérete azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy jobban is fogjuk érezni magunkat. Inkább az szokott történni, hogy még rosszabbul érezzük magunkat amiatt, hogy gyengék voltunk ellenállni a csábításnak. Egy amerikai felmérésből az derült ki, hogy az emberek az általuk alkalmazott stresszcsökkentő stratégiákat valójában nem is tartják hatékonynak, mégis rendszeresen alkalmazzák őket. Például a stresszt evéssel csökkentő személyeknek csupán a 16%-a állította azt, hogy sikerrel járt. Valójában jutalom érzés helyett csak bűntudatot generálnak maguknak a legtöbben.

A stressz jutalomkereső üzemmódba kapcsolja át az agyunkat. Bármi után sóvárogni kezdünk, amihez az agyunk jutalomcímkét rendel hozzá. Ezt a címkét pedig a dopamin nevű ingerületátvivő anyag segítségével ragasztja hozzá az agyunk a külvilág csábító ingereihez. A dopamin élettani szerepe boldogsághajhászásra sarkallni minket, ám ez inkább a sóvárgással, semmint a boldogsággal függ össze.  Na most stressz hatására a szervezetünkben nagy mennyiségű stresszhormon szabadul fel, ami a dopamintermelő neuronok ingerelhetőségét megnöveli. Könnyebben és fajsúlyosabban címkéz az agyunk jutalmazó ingereket maga körül. Ennek köszönhetően fogékonyabbak leszünk a jutalom ígéretét magukban hordozó dolgokra és azonnali kielégülést ígérő tevékenységekre. Legtöbbször olyanokra, amelyek szöges ellentétben állnak hosszú távú céljainkkal – de ez ilyenkor egyszerűen fel sem tűnik.

kisertesFuttassa át magában, Ön mihez szokott fordulni, ha stresszesnek érzi magát, ideges, vagy szomorú? Át szokta élni, ahogy beszűkül a figyelme a kiszemelt jutalmazó dologra, amitől kizárólagosan várja a megkönnyebbülés édes érzését? Ha beadja a derekát, sikerül eloszlatnia a kiváltó kellemetlen érzelmi állapotát? Milyen stratégia szokott valós megkönnyebbülést hozni?

Az igazi stresszoldó megoldások nem a jutalom ígéretére hagyatkoznak, hanem olyan agyi vegyületek kiválasztását serkentik, amelyektől valóban jobban érezzük magunkat, s amelyek segítenek csökkenteni a stresszhormonok termelését (pl. szerotonin, GABA, oxitocin). Ezek elsőre kevésbé izgalmas tevékenységeknek tűnnek, így hajlamosak vagyunk alábecsülni a pozitív hatásukat. Nem azért hagyjuk figyelmen kívül ezeket, mert nem működnek, hanem azért, mert stressz hatására az agyunk rosszul méri fel, mi az, ami igazán jót tenne nekünk. Egyszerűen lebeszéljük ezekről magunkat.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint a leghatékonyabb stresszoldók a testgyakorlatok, sportok, az imádkozás és a spirituális tevékenységek, az olvasás, a zenehallgatás, a családdal és barátokkal történő időtöltés, a masszázs, a séta, a meditáció vagy a jóga, illetve valamilyen alkotó hobbi. A legkevésbé hatékony stratégiák közé tartoznak a szerencsejátékok, a vásárlás, dohányzás, az ivás, evés, videójátékok, internetezés, és a 2 óránál hosszabb tévézés.

Gondolja végig nyugodt körülmények között, hogy milyen stratégia tudna hatékonyan segíteni Önnek legközelebb, amikor nagy stresszt vagy érzelmi nyomást él át. Hogyan tudná stressz esetén emlékeztetni magát erre az elhatározására? Milyen biztatást tudna kitalálni saját maga számára most, amikor még nem áll a stressz és a dopamin szorításában?

Legyen előrelátó, és ne engedje, hogy a stressz elvegye az eszét. Biztosítsa be magát hatásos stresszcsökkentő elfoglaltságokkal.

83yjoh3yzs


Olvasnivaló: Kelly McGonigal: Akaraterő-ösztön. Ursus Libris, 2015.

 

Önbizalom tréning

Egész napos önbizalom tréninget tartunk november 6-án, vasárnap, Perényi Andrea kolléganőmmel. Egy nap az önbizalma helyreállításáért, megerősítéséért, szórakoztató formában és társaságban. A keretet mi hozzuk, a tartalmat a résztvevők adjátok hozzá a programhoz, így garantáltan mindenki olyan élményeket és válaszokat visz haza magával a nap végén, amelyekre valóban szüksége volt.

A tréningen konkrét eszközöket tanulunk önmagunk motiválására, érzelmeink kordában tartására, megismerkedünk a boldogságkutatások legizgalmasabb eredményeivel, belenézünk a varázstükörbe, feltérképezzük életkerekünket és megalkotjuk erőforrás szelencénket. Mindeközben tapasztalatokat és véleményeket cserélünk egymással, értékes visszajelzéseket adunk és kapunk, s mindezt elfogadó, egymásra nyitott légkörben valósítjuk meg.

Lépjen ki önmaga árnyékából és nézze meg, mire képes, ha mer nagyot álmodni!

A tréningre előzetes jelentkezés szükséges, melyet ezen a linken tehet meg: https://goo.gl/forms/oCQNfFjhDKdOUUuD3

Vagy érdeklődjön e-mailen a szabad helyekről: emailÁrak és további információ: http://enkozpont.hu/treningek/aktualis-treningek/enbizalom-trening/

Hősök Tere workshop Zimbardo professzorral

Ma délután a Hősök Tere Kezdeményezés és a híres szociálpszichológus, Philip Zimbardo workshopján fogok csoportot vezetni. A Hősök Tere civil szerveződés a társadalmi közöny ellen.  Önkéntesei azért dolgoznak, hogy Magyarországon társadalmi norma legyen az együttérzés, és az, hogy teszünk egymásért. Ezért támogatom én is őket jelenlétemmel és munkámmal idén január óta.

Philip Zimbardo neve a stanfordi börtönkísérlet óta nagyjából mindenkinek ismerősen cseng. Ő volt az, aki rávilágított, jó emberek is tehetnek, tesznek rossz dolgokat. Meglepően könnyen, ráadásul. És ő volt az is, aki felismerte, hogy ez legtöbbünknél nem belülről fakad, hanem a környezet hat ránk zsibbasztóan. Majd kutatni kezdte, hogyan fordítható meg mindez, és válhatnak hétköznapi emberekből hétköznapi hősök.

A mai workshopon eddigi kutatói munkásságának mérföldköveiről fog mesélni nekünk. Mindezt saját bőrünkön is kipróbáljuk majd, kisebb gyakorlatokon keresztül. Izgalmas délutánnak nézünk elébe!

Legutóbb a Hösök Tere I. Alumni Találkozó megszervezése és lebonyolítása kapcsán találkoztam Zimbardo professzorral, akivel volt szerencsém egy hetes budapesti tartózkodása alatt többször is beszélgetni. Végig az volt a benyomásom róla, hogy energiakészlete kiapadhatatlan, és belső motorja a világ végéig is elvinné őt. Maradandó élmény ilyen emberrel találkozni, ráadásul egyből kettővel is, hiszen Orosz Györgyit, a Hősök Tere vezetőjét hasonló belső motor működteti. Ragadjátok meg a lehetőséget, és találkozzatok velük személyesen, amikor tehetitek!

img_20160601_205637

HVG Állásbörze

Intenzív két nap áll mögöttem, melyet a HVG Állásbörze karrier tanácsadójaként töltöttem a SYMA Rendezvényközpontban. Inspiráló volt csupa olyan emberrel beszélgetni, akik tudatosan tesznek azért, hogy pályamódosításuk, álláskeresésük minél gördülékenyebben menjen, s minél jobban ki tudják aknázni speciális érdeklődési területeik, elsajátított képességeik, személyiségbeli jellemzőik adta lehetőségeiket. Fontos, hogy ne kössünk kompromisszumot olyan helyzetekben, amelyekből többet is ki tudnánk hozni.

Köszönöm a meghívást, köszönöm az élményt!

img_6494