Sokszor keresnek meg a kétségbeesés, a teljes reménytelenség és a tehetetlenségérzés uniójában vergődő emberek azzal a problémával, hogy képtelenek elvégezni egy rájuk nehezedő nagy feladatot vagy kitűzött célt. Akad, aki már az első lépés megtételére sem tudja rászánni magát, másoknak a folyamat végigvitele okoz gondot, így folyton abbahagyják, amit elkezdtek. Legyen szó munkahelyváltáson tépelődő alkalmazottról, szakdolgozatírással küszködő egyetemistáról vagy életmódváltást tervezgető harmincas nőről: a képességek és a szándék megléte még nem garancia a sikeres változtatásra. Rendszerre, saját mércékre és útitársra biztosan szüksége lesz a változni akarónak! Íme néhány tipp a hatékony munkához:
- Csináljunk kedvet magunknak a változáshoz! A változás folyamatához és a végeredményhez is rendeljünk hozzá minél több jutalmazó értékű dolgot.
- Bontsuk könnyen teljesíthető, belátható szakaszokra az előttünk álló feladatokat! Egyszerre egy szakaszra koncentráljunk csak, és jelöljük, ha elkészültünk vele.
- Tűzzünk ki időkereteket! A határidők átláthatóvá teszik, mikor, mi vár ránk.
- Alkalmanként álljunk meg egy pillanatra visszatekinteni az elvégzett munkára. Vonjuk le a tanulságokat, és ne feledkezzünk meg az önjutalmazásról sem.
- Építsünk be külső kontrollt a rendszerbe. Időről időre számoljunk be “mentorunknak” az addig elvégzett munkánkról.
- Szándékunk kihangosítása tovább erősíti elhatározásunkat a változás mellett, illetve így társas támogatásra is számíthatunk. Avassuk be ismerőseinket tervünkbe, legjobb, ha írásos nyoma is marad az elhatározásnak.
- Kerüljük a kísértést magukban hordozó helyzeteket és távolítsuk el a változást gátló kulcsingereket a környezetünkből!
