Március egyik hétvégéjén a HÖOK meghívására Pécsre látogattam kolléganőmmel, Gerencsér Dorkával. Egy csapat nagyon lelkes elsőéves hallgató várt ránk az ország különböző pontjairól érkezve. Valamennyien égtek a vágytól, hogy részt vehessenek tanulástechnika tréningünkön, azaz, hogy magukra szedjenek egy kis önismeretet, néhány jól használható tanulási módszert, hatékonyabbá szervezzék tanulási munkamódjukat, hogy több idejük juthasson más fontos dolgokra. Mindezt lehetőleg úgy, hogy még jól is szórakozzanak közben. Minden előzetes várakozásomat felülmúlta a csipet-csapat lelkesedése a téma iránt, a befektetett rengeteg munka, az érdeklődő kérdések, a jó hangulat és a bizalomteli légkör, ami mindenkit arra ösztönzött, hogy a komfort zóna óvó biztonságából kockázatosabb terepre, a fejlődési zónájába lépjen. Hogy ez kinek mit jelent, – például elvállalni a csoportszónok szerepét, vagy megnyílni egy páros beszélgetésben – embere válogatja, minden esetre nagy élmény látni a tekinteteken, és hallgatni a visszajelzésekben, hogy mindenki talált magának kihívást a nap folyamán, amiért dolgozhatott. Igazán feltöltő élmény ilyen csoporttal dolgozni!