Minden bölcs ember tudja, hogy a harag, a düh rossz tanácsadó, nem szabad az agyunkat hirtelen elöntő vér szavára hallgatnunk. Tessék megnyugodni, majd hideg fejjel reagálni a problémára. Szép gondolatok, tessék megfogadni! És most beszélgessünk a harag egy másik oldaláról, azokról az esetekről, amikor hasznunkra válik, ha felmegy bennünk kicsit a pumpa.
A dühös ember ugyanis képes valamire, amire egy szomorú ember például nem: megvédeni az érdekeit. A harag bizonyos esetekben ébresztően hat ránk: mi a fészkes fenét keresek még mindig ezen a munkahelyen, ahol semmibe vesznek? Mi a csudának loholok olyan férfi után, aki nem engem akar? Miért fáradozok a szüleimnek való megfelelésen, ha úgysem lehet megfelelni nekik? A dühös emberből előbukkanhatnak régen eltemetett gondolatok, érzések, melyeket, igen bölcs, ha nem zúdít egyből a világra, ám elkezd ezekkel foglalkozni magában. Emésztgeti, mik ezek az érzések, honnan eredhetnek, mit lehet kezdeni velük. A negatív érzelmi töltetű állapotban feltört feltehetően negatív érzéseit így szépen újrahasznosíthatja, átkeretezheti nyugodtabb gondolati körülmények között, ebből nyerve energiát a változtatáshoz. A dühös állapot kiválóan alkalmas arra, hogy határozott NEM-et fogalmazzunk meg magunkban az adott helyzetre, például:
- nem maradok tovább ezen a pályán/munkahelyen
- nem engedem többet kihasználni magam
- nem ragadok bele ebbe a haldokló párkapcsolatba
- nem engedem többet, hogy a szüleim irányítsanak
A gondolat, az érzés megfogant, raktározzuk el, s ezt kell később újraértékelni hideg fejjel.
- mekkora horderejű a probléma, érdemes tényleg foglalkozni vele?
- reális a reakcióm?
- visszatérő problémáról van szó?
- az én feladatom foglalkozni vele?
- mi a környezetem véleménye erről?
Önelemző algoritmusaink lefutása után továbbléphetünk a megoldás irányába, és elkezdhetünk azon gondolkodni, mit tehetünk új keletű felismerésünkkel. Sokszor előfordul, hogy ez az érzelmi töltet ad lökést ahhoz, hogy tovább tudjunk lendülni egy holtponton aktuális problémánkkal kapcsolatban. Kell ez a düh ahhoz, hogy szétszakítsa a gúzsba kötött ember nehezékeit.
Végül lássunk egy konkrét példát, amelyet a düh inspirált, majd a józan ész vitt véghez:
“A munkahelyemen az új vezetőség értékeivel, vezetési elveivel képtelen voltam azonosulni. A mindennapi idegeskedés, felháborodás, amit tetteikkel, reakcióikkal kiváltottak belőlem egy ponton túl arra késztetett, hogy felmondjak, és a saját lábamra álljak. Azóta kiegyensúlyozott, sikeres vállalkozó vált belőlem, amihez sosem lett volna elég bátorságom, ha nem idegesítenek fel annyira a főnökeim annak idején.”
